|
SCHÉNER
MIHÁLY
(1923-2009)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Schéner
Mihály
(Medgyesegyháza, 1923. január 9. –
Budapest, 2009. május 11.) Kossuth-díjas
magyar festő, grafikus, szobrász, keramikus és
bábtervező.
A
Magyar
Képzőművészeti Főiskolán folytatott
tanulmányokat 1942-1947-ig, mesterei Rudnay Gyula, az
alföldi iskola festője és Elekffy Jenő voltak.
1956-ig rajzot tanított a békéscsabai
Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Jeles
alkotótelepeken fordult meg. 1982-ben a Nagyatádi
Faszobrász Alkotótelepen, 1985-ben a
Nemzetközi Acélszobrász
Alkotótelepen, Dunaújvárosban
működött. Huzamos ideig munkatársa volt az
Új Auróra című művészeti
folyóiratnak, melybe gyakran írt XX.
századi jeles magyar művészekről.
(Köztük Barcsay Jenő
festészetéről, Csete György
Kossuth-díjas építész
organikus építészetéről,
Csete Ildikó textilművészetéről,
Huszárik Zoltán filmrendező- és
grafikusról, Kohán György grafikus-
és festőről, Várnai Gitta képeiről). A
szegedi Tiszatájban, az Élet és
Irodalomban, önálló kötetekben
(Diabolikon, Békéscsaba, 1988;
Kézkivirágzások, Budapest, 1997.) is
jelentek meg művészeti írásai.
Festészetét expresszionista hevület
és
szürrealisztikus hatás jellemezte.
Kollázstechnikát is alkalmazott.
Festményeinek
színgazdagságát és
színharmóniáját a
geometrikus
szerkesztés mentén teremtette meg,
fehérjei,
sárgái, pirosai mögött a
nagybányai
és a nagyalföldi fények derűje ragyogott.
Budapesten hunyt el, életének 87.
évében (Forrás:
Wikipédia)
|
|
|
|
|